A CSALÁD IS ERŐFORRÁS

 

 

A család is erőforrás!

 

Mit nyújthat számunkra a család? Áldás vagy inkább átok? Van-e egyáltalán létjogosultsága napjainkban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

 

Az emberi család azért jött létre, hogy biztosítsa tagjai fennmaradását, és védelmet nyújtson, eleinte a természeti veszélyek ellen, később pedig azon veszélyek ellen is, melyek a társadalmi környezetében fenyegették a tagokat. A jólét növekedésével azonban manapság már nem a fizikai biztonság az a legfontosabb szolgáltatás, amelyet a család valamennyi tagjának kínál. Helyét az érzelmi biztonságnak kell átvennie.

 

Annak ellenére, hogy sokan megkérdőjelezik a család létjogosultságát napjainkban, az emberi társadalom nem talált sem jobb módot utódainak felnevelésére, sem olyan berendezkedést, amely jobban gondoskodna az érzelmi igényeinkről, sem pedig jobb keretet, ahhoz, hogy a gyermek valóban közel kerülhessen a szüleihez. Úgy tűnik tehát, hogy a család az, amely tagjait belső biztonsággal látja el az életben.

 

Mi a boldog család?

 

Pszichológiai értelemben a családot a családtagok kölcsönös kapcsolatrendszere alkotja, így egymás iránti érzelmeik, és az a mód, ahogyan ezeket beépítik az életükbe. Manapság tehát a család az egyes tagok számára azért jelent értéket, mert lelki igényeik kielégítését biztosítja. Első és legmélyebb gyökereinket a családunk körében, az otthonunkban növesztjük, ha itt önbecsülésre és szilárd érzelmi kapcsolatokra teszünk szert, akkor később is megleljük helyünket a világban, hiszen ezekből táplálkozik az a biztonságérzet, mely segít kiállni a mindennapi megpróbáltatásokat.

 

Amikor boldog családokról beszélünk, akkor nem azokra kell gondolnunk, ahol soha semmi baj nem történik, hiszen ilyen talán nincs is. Akkor mondható el egy családról, hogy boldog, ha probléma esetén a tagok nem egymást hibáztatják, hanem támogatják a másikat elkeseredett helyzetében. Ezekben a családokban minden családtag a saját életkorának és érettségének megfelelő szinten, tiszteletet és tapintatot tanúsít a család többi tagjának egyedi individuális természete iránt.

 

A jólét és a modernizáció ugyanakkor számos problémát is hozott, melyekkel a családoknak meg kell küzdenie. Ide tartozik a média által közvetített, bűntudatot ébresztő tökéletes családkép, a szülők és a gyermekek közötti távolság mind fizikailag (az otthonon belüli külön szobák), mind szellemileg (a generációs rések mélyülése), mind pedig érzelmileg, illetve maga az a tény, hogy míg a múltban a családi összetartozás a közös javak létrehozásán alapult, addig a mai családok legfontosabb közös tevékenysége a fogyasztás.

 

A család szerepe

 

A család fő funkcióit a következő három pontban foglalhatjuk össze: egyrészt van gazdasági szerepe, másrészt egyértelműen ellátja reprodukciós funkcióját (újabb tagok születnek a családba), végül pedig segítő-, támogató funkciójáról sem feledkezhetünk meg.

 

Manapság a családok gazdasági funkciójának középpontjában nem a termelés, hanem az elosztás áll. Ide tartoznak a megszerzett jövedelem felhasználására vonatkozó döntések, illetve a család határoz arról is, hogy a tagok keresetéből rövid vagy hosszú távú fogyasztásra, beruházásra vagy tartalékképzésre költenek-e. A családtagoknak az egyes döntésekre nem egyforma a befolyása, ugyanakkor a családi élet működésének egyik fontos aspektusa a megbeszélés, a közös döntési folyamat, a tagok érdekeinek, vágyainak és érzéseinek egyeztetése.

 

A család kétségtelenül legfontosabb feladata az utódok létrehozása, majd a róluk való gondoskodás. A reprodukciós funkció magában foglalja mind a gyermekekről való fizikai, materiális gondoskodást, mind pedig a fejlődéshez, szocializációhoz szükséges lélektani funkciók biztosítását.

 

Mint arról már a fentiekben is szó volt, kiemelkedően fontos a család lelki támaszt nyújtó, védő-óvó szerepe. Ez a következőkben leírt folyamatok révén valósul meg.

 

A család segíti tagjait az információk gyűjtésében és értelmezésében. A családtagok folyamatosan értékelik, rendszerezik, értelmezik a világban zajló eseményeket, megpróbálják levonni a konzekvenciákat, tapasztalataikat beépítik az életstratégiájukba.

 

A család ugyanakkor egyfajta visszajelentő-útmutató rendszer is, melyben a tagok minősítik és kommunikálják egymás számára a többiek viselkedését, a velük történt eseményeket, azaz visszajelzést, útmutatást, bírálatot vagy megerősítést nyújtanak egymás számára. Ha a család belső légköre biztonságos, akkor az együtt élők személyes biztonságérzete, kommunikációs nívója javul, inkább képesek lesznek korrigálni a nem megfelelő magatartásaikat.

 

Életfilozófiát ad

 

A visszajelentő funkcióval szoros összefüggésben a család, mint referencia- és kontrollcsoport is részt vesz az egyéni célok, értékek és vélemények formálásában, a választásainkban, kapcsolataink megítélésében.

 

Az életfilozófiánk és identitásunk forrása szintén a család. A szülők életfilozófiája és értékválasztása életre szóló hatást gyakorol a gyerekekre, az emberek gyakran hivatkoznak a családi, gyermekkori normákra, amikor az értékrendjük eredetéről esik szó.

 

Mindezen segítő funkciók mellett a család az, akitől szükség esetén gyakorlati támogatást is kaphatunk. Bár a családi segítségnyújtás módja és mértéke kultúránként különbözik, az emberek mindenütt a világon elsősorban a közeli rokonaikhoz fordulnak, ha különleges támogatásra van szükségük, vagy váratlan nehézségekbe ütköznek. Sokszor a családi-rokoni segítségnyújtást nem is kell külön kérni vagy viszonozni, egyszerűen a kapcsolat jellegéből következik, magától értetődik.

 

Végül, de nem utolsó sorban a család a pihenés helye, a szabadidőnk eltöltésének és a regenerálódásnak a színtere, mely éppen a biztonságot nyújtó, feltétel nélküli volta miatt teszi lehetővé, hogy a tagok megszabaduljanak a társadalmi szerepektől, kötöttségektől, elengedjék magukat, és önmaguk legyenek.

 

A fentieket összegezve elmondható, hogy egy jól működő család óriási erőforrás, „áldás”, ehhez azonban odafigyelésre, önmagunk és egymás iránti türelemre, toleranciára és szeretetre van szükség a mindennapi életünk során.

 

Forrás:

 

Bettelheim, B. (2003). Az elég jó szülő – Könyv a gyermeknevelésről. Cartaphilus Kiadó, Budapest.

 

Vajda Zs. (2005). Felnevelkedés: az elsődleges környezet: a család. In Vajda Zs., Kósa É. Neveléslélektan. 147-216. Osiris Kiadó, Budapest.

 

 http://www.egeszseg.hu/a-csalad-is-eroforras/

 

 

Oldal: A CSALÁD IS ERŐFORRÁS
NEMZETI HÖLGYEGYESÜLET - © 2008 - 2024 - nemzetiholgyek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat